Állatorvosi ló – ifjúságpolitikai tanulságokkal

A cikkbe illesztett kép illusztráció és semmi köze sincsen ahhoz, amiről itt írok. A képet magam készítettem valahol Szabolcsban. Samu itt tűnődik élete dolgairól és Samu – ugye látható – nem ló, hanem szamár. Kedvesebben: egy csacsi és nem névtelen, mert neve is van: Samu. „A teve egy olyan ló, amelyet egy bizottság tervezett meg” / ’The camel is horse designed by a committee’ – mondta talán Lester Hunt. Innen indulnék az ifjúságpolitikai események természetrajzához közelebb, egy konkrét eset okán.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A hétvégén (október 8-9-én), a Millenárison megtartott ’Youth on the Move’ / „Fiatalok Mozgásban” eseményének forgatagában tűnt fel az, hogy a jelen szociális, kulturális, politikai viszonyai milyen erős hatást gyakorolnak a jövőről való gondolkodásra. Ez így persze egy közhely és mint ilyen sekélyes, lapos megállapítás. Az esemény megnyitóját beidéző tudósítások ilyesmiket írtak: „Dr. Hoffmann Rózsa a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkár felszólalásában kiemelte a nyelvtudás fontosságát és arra buzdította a fiatalokat, hogy vágjanak neki a nagy kalandnak, és "induljanak el a kincskereső útra". Beszédében arra is bíztatta a fiatalokat, hogy vegyenek részt a mobilitási programokban, majd térjenek haza és gazdagítsák tudásukkal, tapasztalatukkal a magyarságot. A politikus kiemelte az ehhez szükséges nyelvtudás fontosságát” (ezt pld. a http://felvi.hu). Jó akkusztikájú mondatok egy, az Európai Bizottság által indított kampány köré épített térben. Más web-helyen ez az idézet így folytatódik: „Az államtitkár azt is hangsúlyozta: fontos elismerni a nem formális, az informális tanulás eredményeit is, hiszen a formális tanulási folyamat keretein kívül megszerzett tudás, tapasztalat ugyanolyan értékes lehet, mint az iskolapadban elsajátított ismeretek.” (http://budapestedu.hu) – és ez egy, az ifjúsági munkával foglalkozók körében is jól visszhangzó mondat! Egy másik web-helyen, az esemény kapcsán egy szigorú társadalmi összefüggés is megemlíttetik, hogy ti.: „A „Youth on the Move" kampányt hivatalosan az Európai Bizottság nemrég nyitotta meg. Európában és ezen belül Magyarországon is égető probléma, hogy emelkedik a munkanélküli fiatalok száma. (Ez a szám Magyarországon a pénzügyi válság kezdete óta 98.100-ról 152.300-ra nőtt, a munkanélküliség pedig a magyar fiatalok körében jelenleg közel 27,6%-os.) A kampány ezért a külföldi tanulásra és munkára fókuszál, hogy ezáltal javuljon a fiatalok foglalkoztatási esélye, illetve, hogy felhívja a fiatalok figyelmét az európai uniós mobilitási programokra.” (http://www.kutdiak.hu)

Eszembe jutott, hogy úgy három héttel ezelőtt olvastam a Magyar Nemzetben (2010. szeptember 14-én, 1. és 4. oldal) Farkas Melinda „Elvágyódás: ijesztő a fiatalok jövőképe” című írását. Az írás végkövetkeztetése, sugallata az, hogy baj van: a fiatalok többsége nem itthon akar boldogulni. „A magyar középiskolások 39 százaléka szeretne felnőttként Magyarországon élni, a többiek külföldre vágynak” – emeli ki a szerző kövérrel a szövegfolyamból ezt a fő üzenetet. A Magyar Nemzet olvasói körében nyilván sokan felszisszentek ennek láttán.

A társadalmi ifjúságképet, a fiatalokról való közgondolkodást többek között ilyen típusú hírek ilyen típusú megfogalmazásai is alakítják-formálják. A cikk egyébiránt annak kapcsán íródott, hogy a Magyar Tudományos Akadémián bemutatták a közönségnek a Magyarország 2025 c. kötetet, az MTA Jövőkutatási Bizottságának legújabb „termékét” – ajánlott olvasmány minden ifjúsági munkával foglalkozó személynek! (érdeklődőknek részletesebben lsd.: http://mta.hu/fileadmin/2008/06/Novaky_vezetoiosszefogalalo.pdf)

Ifjúságpolitikai tanulságokként néhány kérdés. Vajon mit jelent az ifjúságpolitika az európai Magyarországon? Itthon „tartani” azt a fiatalt, akinek a mai Magyarország nem „otthonos” vagy arra felkészíteni őket, hogy otthonosan mozogjanak (éljenek, boldoguljanak) a szélesebb „hazában”, itt Európában? Lehet-e ez a „nemzeti célja” a magyar ifjúságpolitikának? Vajon az, hogy „boldoguljanak” ebben a környezetben, milyen oktatás-módszertani kihívásokkal jár? Milyen szociális kompetenciákat kell elsajátítanunk ahhoz, hogy megálljuk a helyünket egy idegen nyelvi-kulturális közegben és, hogy megőrizzük nyelvi-kulturális identitásunkat? Hogyan? Milyen tanulási utakon? Mi a szerepe ebben a tanulási folyamatban annak, amit ifjúsági munkának hívunk és amely „helyet, lehetőségeket teremt a fiataloknak ahhoz, hogy saját lehetőségeiket formálják” (lsd.: a Ghenti Nyilatkozat)?

Egy esetben, itt, mint az "állatorvosi ló" esetében itt is tanulmányozhatóak dilemmáink, kihívásaink.

A bejegyzés trackback címe:

https://wootschp.blog.hu/api/trackback/id/tr902366000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.