A sokat látott belgrádi Köztársaság téren (Trg Republika) belgrádi antikapitalisták tüntetnek. Itt vannak, mind az öten. Mihailo herceg lovasszobrán most transzparenseket lenget a csípős kora áprilisi szél. ’Boycott capitalism!’ – hirdeti az egyikük sebtében odafirkantott betűivel. A tüntetők felváltva lépnek a mikrofonhoz. Kiskabátjukban dideregnek azok, akiknek éppen az ácsorgás jut. Az aktuális szónok átfűtötten mond valamit, a felirat lebeg a feje felett, a herceg ücsörög a lován és kimutat a térről. A járókelők tovasietnek. Ha a szónoklat befejeződik, zene harsan fel. Most éppen valami német punk zenekar énekel valami fájdalmas dalt a magányos földönkívüliekről, akik nem tudnak sírni. De az extraterrestialokról szóló dal végül is kivált valamiféle érdeklődést. Megjelennek a téren a MiniMaxi élelmiszeráruház-lánc (afféle helyi CBA) reklámemberkéi. Csupa fiatal ember, lányok és fiúk, akiket az elmés reklám-kampány designer sikerületlen jegesmedvének öltöztetett. Hátukon valami árleszállítást hirdetnek a MiniMaxi emblémája alatt. Nagy, áthúzott számok, százalék-jel a macijelmezen. Kissé esetlenül mozognak a medvék ebben a maskarában, de a zene szól, jó a ritmus. Ketten kiválnak a csoportból és a rögtönzött színpad elé lépnek. Csápolnak. A szomorú földönkívüliekről szóló német dal után újabb szónok lép a mikrofonhoz. A két medve megtapsolja. ’Boycott capitalism!’ – úgy látszik, hogy tetszik nekik ez a szlogen. A szónoklat rövid, de velős. A végét is megtapsolják. Majd felharsan az ’Avanti poppolo’ és a macik pogóznak erre is egy kicsit. A többi medve letelepszik a szökőkút köré, tisztes távolból méregetik az antikapitalistákkal fraternizáló társaikat. A forgalom halad és a járókelők megállás nélkül húznak át a színen. Az antikapitalisták fáznak. Kissé tanácstalanul bámulják a táncikáló macikat. Nem könnyű a helyzetük. Végül is a fenségest a nevetségestől csak egy hajszál választja el.

Kapitalizmusban soha sem könnyű az antikapitalisták élete. Ezek a koraszülött fogyasztói társadalmak igénylik a mackók esetlen táncát a számokkal és az árleszállítások százalékainak messziről kiáltó nulláival. Okos elemzők a „koraszülött jóléti államokról” beszéltek a minap a finanszírozási válságok kapcsán, pedig az idő előtt született fogyasztói államokról is beszélhettek volna, ahol a fogyasztási adó a politikusok elsődleges kedvence. Fel-felemelik, babusgatják, simogatják, szeretik. Ilyen társadalmakban sok vásárlóra sok kereskedő jut. Az is eladni akar, aki egyébként vásárol. Ki hogyan bojkottálhatja a kapitalizmust, akkor? No meg, mikor is van erre ideje a fogyasztónak?

Mégis, a Trg Republika megemelkedik most egy kissé.  Ebben a koraszülött tavaszban ideérkezett egy kicsit a Világérzés. Az athéni Syntagma térről, a new yorki Zucotti Parkból, a madridi Puerta del Sol-ról valami szél valamit idefújt. A sokat látott téren, ahol már váltottak rendszereket is (de hogyan!), a járókelők tovább sietnek. A macik fehér csoportja zsinatol a szökőkút körül. Mögöttük árad a Knaiza Mihaila sétálóutca forgalma, előttük a tüntetők éppen cd-t cserélnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://wootschp.blog.hu/api/trackback/id/tr814381088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.