Hommage á Otto Sander. Berlin. Európai képeslapok

2013/09/23. - írta: wootsch

Berlin szürke és Berlin szivárványszínben játszik. Német és német módra multikulturális. Nem olvasztótégely. Egy európai főváros a kontinens közepén. Kreuzbergben a pakisztáni étteremnek Karachi-illata van, az anatóliai törökök itt sem állnak szóba a kurdokkal, az oroszok a saját templomukban gyújtanak mézviasz-gyertyát, a 100-as buszon lengyel a sofőr, de senki sem nevet az akcentusán. Mindenki felveszi azonban a Város saját ritmusát. Berlin soha sem siet, Berlin sétál, andalog, lassulva hömpölyög. A Rote Rathaus előtt négy zászlót lenget a szél: a német piros-fekete-aranyat, az égkék európait, a berlini piros-fehéret és az LGBTQ Mozgalom nemzetközi szivárványszínűt lobogóját, méreteset. Marx és Engels állnak balról (vagy jobbról? - nézőpont kérdése) és rácsodálkoznak a fogyasztói társadalomra. „Látod Frigyes” - mondja most Károly - „hiába írtam a Das Kapitalt, már senki sem olvassa.” „Hagyd csak Karcsi” - dörmögi Engels - „én sem vetettem meg soha a jó szivarokat, de úgy emlékszem, hogy Te sem, képzeld csak, mit szívnánk, ha megvalósult volna az, amiről írtunk ...” Berlinben, ha havazik, angyalok szárnya-tolla kavarog a levegő-égben, most, csak a minap elment egy berlini angyal, Cassiel, Otto Sander (akinél senki se szebben mondott Rilke verseket). Hosszú fekete kabátban, zsebében jegyzetfüzet, a jegyzetfüzet teli berlini történetekkel, súlyos, most támaszkodik a falnak, Nick Cave-re néz, Herr Lehmann bandukol át a színen, angyal volt ő is valamikor, Neuköllnben, csakhogy ledőlt a Fal, bedőlt a rácsimpaszkodó berliniek súlyától. Prenzlauer Berg kelet-német volt, most berlini, gyülekeznek a yuppiek, az alternatívok, az egy főre eső bio-boltok száma meglehetős, még a játékbolt is bio, itt már nem vásárolnak Legot, mert műanyag és mert kizsámákmányol. Berlin multikulturális, de ezt nemcsak úgy kell érteni, hogy török és tatár, arab, orosz, magyar és román, no meg koszovoi albán kavarog itt, hanem úgy is, hogy az életstílusok, az életvitelek, a sokféle német életek. Csak telepedjünk le egyszer, illesszük a fülünkre a fülhallgatót, hallgassunk bele mondjuk az Element of Crime valamelyik opusába, a Kulturkaufhaus valamelyik emeletén, otthonosan, mint az ottaniak, emeljük le a polcról Márai Naplóját (meg fogjuk találni) és figyeljük, hogyan mozognak ezek a berlini angyalok a Friedrichstrasse diszkréten beszűrődő zajában, mert itt ott vannak, Berlin történetének hordozóiként. Egy város, amely nem tagadja le a történetét és nem változtatja meg, szobrait nem száműzték a közterekről (lásd még Marx és Engels pl). Az Utas előtt lassacskán feltárul az, amit olyan nehéz szavakba önteni, amit olyan sablonosan Európa történetének hívunk, ami valójában családtörténetek és egyéni akaratokkal teleírt önéletrajzok szerteágazó története. Berlin német főváros, de európai, oly sok európai momentumot foglal magába, hogy beleszédülhetünk – innen talán még jobban érthetjük a német politika európai elkötelezettségét is, ha figyelmesek vagyunk ... A szédülés ellen a legjobb gyógyír talán az, ha egy currywurstot eszünk, no nem a turistalátványossággá lett Check-Point Charley-tól csak pár lépésre kínálkozó berlini Currywurst Museumban, hanem Konopke standjánál, ott a felettünk dübörgő U-Bahn hídja alatt, ha már itt vagyunk. A sok évtizeden át Fallal elválasztott Berlin összeolvadt Berlinné lett megint. Ha már ott vagyunk látogassuk csak meg a Potsdamer Platz modernitásait és a Fujijamat felidéző sátor alatt a Deutsches Kino Museumot is, hogy találkozzunk a Kék Angyallal, egy berlinivel ott is. Ha szerencsénk van és fülhallgatóhoz jutunk, majd Marlene Dietrich énekli el nekünk, hogy van neki mindig egy bőröndje Berlinben, de hát oly sokaknak van egy kofferje Berlinben.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://wootschp.blog.hu/api/trackback/id/tr75529977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wootsch · http://wootschp.blog.hu 2013.09.23. 16:27:55

Az U-Bahn-ról nem is írtam ...