Világfórum a Demokráciáért ... demokrácia egy egészségesebb világért

2016/11/09. - írta: wootsch

Elmulasztottam a pillanatot, hogy rákattintsak a képre, amely éppen akkor elkattant, amikor az a két gyönyörű, fiatal ukrán lány szelfizett a Fórum panelje előtt. Pózban, kitakarva a panel feliratát, „World F …. for … ocracy, így álltak a lányok, arcukon még a már fényképezett mosollyal. A teraszon cigaretták fehér füstje szállt, szerbek szívták itt, oroszok amott a cigarettáikat, egy francia delegátus sodort, a teraszra apró hópelyhek vitorláztak alá. Elmulasztottam a pillanatot, hogy rázoomoljak egy idősödő, nyakkendős úr arcára, ahogyan emészti éppen az imént hallottakat és nem volt nálam a fényképezőgépem, amikor felcsattant az az önfeledt nevetés a 6-os teremben, amikor Farah Abdullah Abdi, a szomáliai, menekült a nemi identitásának bevallása miatt, Európába vezető, hosszú és veszélyes útjának egyik szórakoztató epizódjáról mesélt. „Világfórum a Demokráciáért / számit-e az oktatás”(www.world-forum-democracy.org), az Európa Tanács nagy, éves nemzetközi konferenciája, immár ötödik a sorban. Most ér véget éppen, itt a Palais de l'Europe-ban, a kávézó máskor zsúfolt, zajos tere most már üres, majdnem egyedül vagyok, éppen rálátok az épület előtti zászló-sorra innen és zászlók most tettre készen mozognak, mocorognak, reggel idejövet kicsit tanácstalanul csüngtek alá, mint a világsajtó, amikor már bizonyossá vált, hogy Donald Trump lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke. Három napon itt nem volt senki sem populista, legfeljebb aktivista, bár a populizmus únos untalan előkerült, mint a demokrácia leselkedő veszélyek egyikeként kígyózó hidra, amely újabb és újabb fejeket növeszt. Nagy téma a Demokráciánk állapota, ráadásul világtükörbe nézve, hatalmas és kimeríthetetlen témakör az Oktatás, e két témakör találkozása egy nemzetközi találkozó boncasztalán telis-tele van kihívásokkal. Már a kérdések élében is sebzés veszélye rejlik. „Tanítható-e a demokrácia?”, hát persze, hogy tanítható, mondják sokan, mire mások és, ha az iskolán kívüli világ antidemokratikus? Vagy, ha az iskola maga, az egész életével antidemokratikus. Demokráciát autokratikus elveken működtetett iskolában nem lehet tanítani, tanulni. A formális oktatás szabályozott, tanmenetes világában hol van a helye a demokratikus attitűdök, készségek és képességek tanításának, ama bizonyos szociális kompetencia vajon tekintettel van-e arra, hogy a demokrácia a mindennapjainkat átható erővel van jelen? A nemformális oktatás erőforrások és figyelem hiánya miatti marginalizált helyzetében nem tud igazi nagy kapacitásokkal részt venni ebben a játékban. Nem örökítettem meg a pillanatot, amikor Crouch professzor azt mondta, hogy az „oktatás talán mégsem számít annyira, mint gondolnánk, a gazdaság, a politikai struktúrák szereplői sokkal többet tudnak, tudnának tenni a demokráciáért, mint az oktatás”. Könnyedén és elmerengve mondta ezt a professzor, kicsit eltűnődve azon is, hogy vajon mit szólnak e részt vevők mindehhez, akiket éppen az hívott ide, hogy az oktatás fontosságáról beszéljenek megint. „De kérem, könyörgöm, hiszen mindenki erről beszél évek óta, mégis, a tanárok mindenhol a közalkalmazottak páriái, alulfizetett, rossz körülmények között dolgozó munkások” - valaki mondta ezt Tunéziából, ahol forradalom volt néhány évvel ezelőtt, forradalom egy diktatórikus rendszer ellen, forradalom a demokráciáért és a jobb életért, mert mindenki hiszi, hogy jobb az élet demokráciában, mint diktatúrában és a demokrácia az nem a gazdag országok kiváltsága, az mindannyiunké, az egész világon, Afrikától Bolíviáig és Puerto Ricotól Moldováig. Egy projekt Zimbabwéből, egy Bolíviából, on-line egyetem menekülteknek Németországból – mennyi, de mennyi nemes gondolatból kiinduló cselekvés-sorozat. „Változás, változtatás” futnak végig a szavak az üléstermet körülkerítő folyosón, felszaladnak a lépcsőn, a kistermek sora előtt futnak végig. Változz, hogy változtass! - lihegik, ahogy le-lerogynak a székekre. Óh, Demokrácia, ahogyan a felismerések fénye megcsillan a fiatal arcokon! Demokrácia, amely nem ideológia, hanem társadalmi gyakorlat. Participatív demokrácia az iskolákban és képviseleti demokráciákban az ideológiák harca a pártpolitika útvesztőiben, demokratikus struktúrák és az elfordulás és kiábrándulás a demokratikus struktúrákból. „A populizmus és a kirekesztő gondolatok mentén szerveződő szélsőséges pártok előretörése figyelhető meg a fejlett országokban. Hamis interpretáció az, amely gazdasági okokra vezeti vissza e jelenségeket” - mondja egy politikai elemző, vagyis, „félrevezető párhuzam a harmincas évek világ-gazdasági válságára reagáló nemzetiszocialista mozgalom sikerére hivatkozni”. Ha reagálni akarunk erre az előretörésre és e mozgalmak megerősödésére, jobban meg kell ismernünk az okokat. „Nincsen menekült-válság, az európai és az amerikai demokratikus értékek vannak válságban!” - jelenti ki aztán valaki. Dobol a Valóság, mint a gyors eső cseppjei, az ablakon. Tanulni és tanítani kell a demokráciát, de még jobb úgy tanulni, hogy gyakoroljuk a mindennapjainkban, otthon, az iskolában, a munkahelyen. Változás, változtatás – futnak az egymást kergető szavak, lebegnek-lihegnek a fülünkben. Majd ki-ki hazamegy innen, miután megmerítkezvén egy megértő és demokratikus légkörben, egy nyitott és demokratikus miliőben és odaáll majd a diákjai elé az egyetemi katedrára, kis egyesületében helyi érvényességű projekt sikerét kalapálja, újságot ír vagy minisztériumi tisztviselőként aktákkal határidő után szalad vagy bosszankodik a napi híreken, hogy mit baltáztak el megint az aktuálisan megválasztott kormányának az ő tagjai –, de csak hazaviszi ezt az üzenetet, hogy változás, változtatás, demokrácia. A Fórumot záró plenáris ülésen, már úgy a vége felé egyszer csak egy amerikai diák kért szót, aki elmondta, hogy egy jelentős sokkot kapott reggel a hírek olvastán, de most hazamegy és folytatja azt, amit eddig is csinált, nem adja fel, hogy egyesületében és egyesületével tanítsa és képviselje a demokráciát, mert … „minderre, amit történt, csakis több demokrácia lehet a válasz” … és a Fórum majd 600 résztvevője felállva megtapsolta. Ez tehát egy fontos következtetésnek bizonyult egy új világkorszak hajnalán. Én persze megint elmulasztottam, hogy bekapcsoljam a magnót ihletett és őszinte érzelmekkel átfűtött beszédének a megörökítésére, de a hangulata, mint ahogyan az egész Fórumé, az most sokáig megmarad.

img_3301.JPG

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://wootschp.blog.hu/api/trackback/id/tr5011945313

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.