A mai leltár. Reggel egy gólya körözött hosszan a házunk felett. Néztem. A nap egyre melegebben sütött le reánk, a városban, ahol most élek. A pék előtt kéregető Márián (nem ez az igazi neve) ma nem volt kabát. Nem voltak újabb hírei sem a szép pékné és a nagydarab, hallgatag pék válásáról. Máriával a sztrájkról beszélgettünk. A francia vasutasok ma is sztrájkolnak. Legközelebb szombaton és vasárnap sztrájkolnak majd. Bejelentették, hogy a sztrájkok várhatóan június 28-áig folytatódnak. Az égen vattásodtak a felhők, ahogyan a nap előbbre haladt. Meg kellett tisztítanom a laptop képernyőjét a sok ráragadt pollentől, portól, kosztól. Ez az ára annak, ha az erkélyen blogolok, laptopomon ott molyolok. Tisztábban láttam aztán a híreket. Jerevánban a népharag elkergette a miniszterelnöknek jelentkező volt elnököt. A 444.hu kommentjei a szokásos ingamozgásban. Valaki úgy, hogy „íme, a példa a magyaroknak is!” Valaki pedig alaposan lehordja, hogy „hogyan is hasonlíthatod össze az örmények helyzetét a mienkével!?” Érvei meggyőzőek, a kommentelők egy része egyetért abban, hogy az ő hozzászólása informatívabb volt, mint a kommenteket kiváltó cikk maga. Íme, egy komment-halmazban a világ minden ellentmondása. A sajtót azért tartjuk, hogy informáljon minket, de mit tegyünk, ha az olvasó az néha informáltabb és van felülete arra, hogy ezt el is mondja nekünk. Elfogták a torontói gázolót. A bbc.news.com-on szemtanúk dícsérik a rendőrt, akire ez az örményes hangzású nevet viselő ember egy „revolvernek látszó” tárgyat fogott és azt kiabálta, hogy „lőjjetek le!”. Arról is van kép, persze, hogy a torontói rendőr elég nyugodtan lépett közelebb és közelebb hozzá, majd leteperte és megbilincselte. A gyanúsított tíz ember életének kioltásáért felelős, kihallgatása még tart, indítékai egyelőre ismeretlenek. Emmanuel Macron és Donald Trump fát ültetett a Fehér Ház kertjében és ügyetlenül állt kezükben a lapát. Trump ugyan az ingatlanszakmában szerzett vagyont, de valószínűleg nem épített soha, inkább csak építtetett. Macron pedig az ENA-n nyilván nem a lapátforgatást tanulta. Asszonyaik dologtalanul asszisztáltak a művelethez. Mémek érkezése várható! A magyar társadalomnak ez a Milo Minderbindere, Mészáros Lőrinc lemondott a polgármesteri tisztségéről. Hír ez? Bizony, az is hír volt máma, hogy egy Fejér megyei kistelepülés polgármestere lemondott a tisztségéről. Így szerepel a mai leltárban. A hvg.hu figyelemreméltó cikket közöl az azeriek által magas szinten és régóta űzött kaviár-diplomáciáról. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében robbant ki az igazi botrány (igaz, hogy már három évvel ezelőtt). Érintettjei kereszténydemokrata politikusok Németországból, Spanyolországból például. Tudván tudva, hogy őket a nemzeti parlamentjeik delegálták Strasbourgba, nem közvetlen választás után foglalták el ott a helyüket, a botrány nyilván további hullámokat kavar majd otthonukban is. 814.000 euró, egy Azerbajdzsánnak kedvező jelentés ára, így is lehet egy országnak jó hírét költeni, de úgy látszik, hogy azért messzire nem juthatnak vele. Alijevék ezt csinálták mindig, vásároltak már Eurovision Song Contest-et is sok pénzért, szobrot adtak Belgrádnak és ajánlottak már Budapestnek is (tudja valaki, hogy mi lett a Városligetbe felállítani tervezett Alijev-emlékmű sorsa?), a családi dinasztikus jellegét meg sem tagadva. A leggazdagabb azeriek azért mind rokonok, ehhez pedig falaz a világdiplomácia, illetve e botrány után talán múlt időben, falazott? Erről a mai leltár nem mondhat semmit sem. A leltárnak az a természete, hogy az adott állapotot vegye fel, a holnapi állapot felvételéért egy holnaputáni leltár felel. Az Internet egy gyorsuló karusszellé tette a világhíreket, az azokra adott reakciókat. A tegnapi leltárban az szerepelt, hogy kurdok is, örmények tüntettek tegnap az Európa Tanács előtt. Mára eltűntek a tüntetők. A napsütés megmaradt. Elvirágoztak a magnóliafák, sajnos. Kibomlottak és illatoznak az orgona-bokrok máma. Egyre aktívabbak a gólyák az Orangerie fáira rakott fészkeikben. A Katedrális tornyán megállt a fény a reggel és még a délután is ott ragyogott. Villamossal jöttem át most Kehl-be és a villamoson két kissrác, a hagyományos, piros-kék Barcelona mezben. A Jean Jaurés megállónál egy fiatalember szállt fel, rajta is Barcelona-trikó, de aranysárga. A két kissrác elismerően felnézett rá, a fiatalember visszanevetett. A foci hatalma a villamoson, Strasbourg és Kehl között. A híd alatt, de tényleg, kék volt ma a Rajna. A dohányboltban, ahol vásároltam, kaptam egy szép mosolyt az eladótól, aki kiejtése alapján szerintem orosz lány. A DownTown Caféban most nyitva vannak az ablakok. Beárad a nap melege, a Hauptstrassén sétáló, csevegő, lődörgő emberek zaja. A Caféban három asztal foglalt, tíz asztal egyelőre üres. Asztalomon cigarettatárcám, egy öngyújtó, egy pohár Fürstenberg (seit 1283!). Előttem kinyitva a laptopom. Leírom a mai leltárt. Délutánig. Este majd biztosan írható lesz egy másik világleltár is erről a napról. Vagy tavaszi virágleltár? Leírható lenne, de minek is? Vajon leltározható-e, leltározandó-e a Világ? Vajon ráláthatunk-e innen, a képernyőről a Világra, vagy csak a mi saját világunkra látunk; arra, amelyet a tekintetünk befogadhat, amikor felemeljük a képernyőről? Vajon az a világunk, amelyet jól csak a szívünkkel látunk és amelynek „leltárát” a szívünkben raktározzuk el, vagy az a Világ, amelyet mások festenek fel előttünk, és amelynek nézői vagyunk? Máriának (nem ez az igazi neve), aki a pékünk előtt foglalkozás-szerűen kéreget, ez világ most elég kerek, és belátható; ezt majd egyszer elmesélem, hogy hogyan is bomlanak ki az igazság kis részletei egy Máriával folytatott beszélgetésben. A három román vendégmunkásnak, akik most a szomszédos asztalhoz letelepedtek, úgy ránézést, a világleltár nem problémája. Valami kalkuláció a problémájuk és papírok fölé hajolnak komolyan. Atléta-trikósan, borotválatlanul, izmos karjukon tetoválásokkal. Viszont Coca-Colát isznak és kávét, az üzleti kalkuláció komoly dolog, nem kell ahhoz mámor, bódulat. Élénk csend van tehát a DownTown Caféban, Németországnak ebben az eldugott sarkában, ahol ma kéken sodródik a Rajna folyó és ahol a Beatus Rhenanus hídon 12 percenként átdübörög a strasbourgi villamos. A mai leltár szerint tehát, délután hiánytalanul megvolt még a világ.

A bejegyzés trackback címe:

https://wootschp.blog.hu/api/trackback/id/tr5413868274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.