Megjegyeztem azt a napot, alig egy hete volt csak, hogyan felejthetném? A múlt hét szerdán nagyon élt, nagyon eleven volt az Ősz ebben a nagy átrendeződésben, ebben az elmúlásra való készülődés sürgésében-forgásában. Már mélyen a Nyár elhalványodott árkai mögött apró, színes ejtőernyőcskékként…

Amikor kisüt a nap, a biciklik parkolója megtelik. Alissa alig tud helyet szorítani a scooter-jának. Alissa magas, sudár, ukrán lány. A scooter kicsi, sápadt-fehér, fekete békejel van rajta. Alissa a csoporttársam. „Salut Alissa!” - köszönök, majd úgyis találkozunk az órán. Ahogy kerülgetem a…

Már három hete, hogy elkezdődött a szemeszter. Új csoport, új tanárok, új tanmenet, szigorúbb időbeosztás. Tanulunk, szintet lépünk, csak ahhoz át kell küzdenünk magunkat a l'imparfait, a future proche, az impératif útvesztőin. A Campus Central megtelt, kiszínesedett. A nyáron…

Kezdetben vala a Jelen, a most, a ma reggel, ez az álmosító délután. Akár a gyermekeknek, nekünk sincsen múltunk, csak jelenünk van. Jövőnk sincsen, amiről beszélhetnénk. Még nem tanultunk. Így aztán nem bújtathatjuk el egyéniségünket el a múltban velünk megtörténtek…