Eddigi életemben soha korábban nem találkoztam virológussal. Beszélgettem már görög halászokkal Ithakán és találkoztam boldog cigányokkal is, tényleg. Kvaterkáztam egy kocsmában könyvelőkkel, egyetemi tanárokkal, belgyógyásszal vagy fogorvossal, de virológussal soha. No meg soha korábban nem voltam (világ)járvány-helyzetben. E két kijelentést nem gyengíti egymást. Inkább egymás feltételei, úgy tűnik nekem. Könnyen rávágható persze, hogy nyilvánvaló a kapcsolódás. Ha nincsen járvány, miért is találkoznánk virológussal? Viszont, a fogam sem fáj mindig, azért arra van esély, hogy egy fogorvossal együtt ülök az Operában, nemdebár? Most járvány-helyzetben, vagy másképpen egészségügyi válság-helyzetben vagyok, vagyunk millió és millió embertársaimmal együtt és máris megjelentek a környezetemben a virológusok. Egy apró momentum azért zavaró ebben a találkozásban, a virológusokkal én most a ZDF vagy az ARD német közszolgálati tévékben, a BBC News-on, a France 1, 2, 3 és 5, no meg a francia BFMTV csatornákon találkozom, a magyar közszolgálati tévében vagy a magyar elektronikus sajtóban ritkásabban vagy egyáltalán nem. A keresés az internet ma a „magyar virológus” kulcsszavakra Dr. Jakab Ferenc nevét dobja ki első helyen, aki (idézem) „a miniszterelnök által korábban felállított koronavírus-kutató akciócsoport vezetője”. Nyilván ezért illeti meg őt ez az első hely. Amiről a világ beszél, az ez: https://qubit.hu/2020/03/09/minden-amit-a-tudomany-eddig-felderitett-a-koronavirusrol, és amit a virológusoktól leggyakrabban hallunk az az, hogy „még nem tudjuk biztosan”. Pedig ők azok, akik most tudományuk vértezetében tanácsokat adnak a járvány kezeléséhez a politikusoknak. Akik elrendelték nekünk ezt a vírus gyors terjedését megakadályozni hivatott távolság-tartást.
Persze annak, hogy német vagy francia virológusokkal gyakrabban találkozom a képernyőn nyilván oka az is, hogy ahol lakom onnan közelebbről éppen ezt a két országot figyelhetem. Azt a két országot egyébként, ahol a virológia, a fertőző betegségek elleni tudományos küzdelem, a vakcináció nagyjai alkottak valamikor, Louis Pasteur, Robert Koch vagy Rudolf Vierchow. Nélkülük még ott sem tarthatnánk ma, ahol most vagyunk. Louis Pasteur ráadásul volt itt, Strasbourgban egyetemi professzor 1849 és 1854 között, itt is nősült, az egyetem rektorának a lányát, Marie Laurent-et itt vette feleségül. Joseph Meister, az első fiatalember a világon, akit beoltott veszettség ellen, elszászi volt. A Pasteur Intézet a mostani járványban fontos szerepet tölt be tudományos véleményeivel, ajánlásaival. A német média-kommunikáció egyik főszereplője az a Dr. Lothar H. Wieler, aki a Robert Koch Intézet igazgatója. A Koch Intézetnek is megvan a maga szerepe a német kormány és a német tartományok egészség-politikájának alakításában, láthatjuk tehát sok múlik most a virológusok tanácsain. Itt, Franciaországban ők most fokozott óvatosságra intik a kormányt.
Tegnapelőtt jelentette be Éduard Philippe miniszterelnök az „óvatos nyitás” politikáját. A Nemzetgyűlésben tette ezt, a javaslatáról még szavaztak is, az ellenzék meg nem is halkan elmondta a véleményét, a demokrácia sem itt, sem Németországban nincsen távolság-tartásra szánt karanténban. A kormány egyébként jól áttekinthető infografikákkal is kommunikál a polgárokkal. Ez itt megtekinthető: https://www.gouvernement.fr/info-coronavirus/carte-et-donnees. A regionális térképen látható, hogy én most a vörös zónából írok. A Párizs és környéke (Département Il de France) a Grand Est Régió (ez Champagne, Lorraine és Alsace) a legfertőzöttebb. Ez azt jelenti, hogy 100.000 lakosra vetítve 14,4% van jelenleg intenzív kezelésen kórházban. A számok nyelvén ez így néz ki Bas-Rhin (Alsó-Rajna) megyében (1,1 millió lakos), ahol Strasbourg is található. 887-en vannak kórházban, ebből 163-an szorulnak a legsúlyosabb esetekre fenntartott gépi kezelésre, a mai nappal 1.658-an távoztak gyógyultan a kórházakból és az elmúlt 24 órában 512-en haltak meg a vírusos fertőzés és szövődményeinek a következtében. A csak Strasbourgban elvégzett 3.795 laboratóriumi tesztből 904 pozitív esetet szűrtek ki. A számok alapján megalkotott járványgörbe elhagyta a csúcsot és lendületesen lefelé tart. A mai adatok alapján a 67 milliós lélekszámú Franciaországban a covid-19 mai számai egyébként: 128.442 fertőzött. 24.087 meghalt (ebből 15.053 kórházban, 9.034-en idős-otthonokban hunytak el), kezelés után gyógyult 48.228, intenzív gépi gyógykezelésen 4.207-en vannak (az adatok most loptam át a fenti link segítségével). Ezek a nyers adatok vannak a „lazításról” szóló bejelentés hátterében.
Mit is mondott a jó Éduard? A maga higgadt, nyugodt módján értésünkre adta, hogy május 11-e után sem térnek vissza a sokak által óhajtott régi szabadságunk órái. Felszabadításunk ama térkép függvénye és másként zajlik le a „zöld” és másként a „vörös” zónákban. Általában az üzletek kinyithatnak, de az óvintézkedések (maszk, várakozási távolság, amelyet kötelező a sorbanállók számára megjelölni, az üzletben egy időben bent tartózkodhatók számának korlátozása), A bölcsődék és óvodák kinyithatnak, de csak maximum tíz fős csoportnak. Az iskolák alsó tagozatai is legfeljebb 15 fős osztályokkal működhetnek. A gimnáziumok, felsőbb iskolák egy héttel később nyithatnak. Éttermek, bárok, kocsmák továbbra is zárva maradnak, viszont a piacokat visszakaphatjuk. Minden nagy rendezvény elmarad, szeptemberig nincsen foci, rugby (amely nézőszámát tekintve népszerűbb sport itt, mint a football, csak emlékeztetőül: Franciaország világbajnok...), nincsen kézilabda, a Roland Garross és a Tour de France még kérdőjelesek. Színházak, mozik, strandok, a hosszú francia tengerpart beach-ei zárva maradnak. Egyházi eseményeket júniusig nem lehet tartani (értsd pld. misét), a zarándoklatokat (pld: Lourdes) sem. A tervezett nyári fesztiválok mind elmaradnak idén, az Avignon-i Színházi Fesztivál is. Az egyszerű polgár május 11-e után attestation nélkül (!) is elhagyhatja lakhelyét és indokolt esetben még 100 km távolságra is utazhat. Az ennél hosszabb utazásokhoz nyomós indok és engedély szükséges. Legfeljebb tíz ember csoportosulhat, de úgy, hogy változatlanul betartják a távolság-tartás szabályait. Tömegközlekedésen csak maszkban lehet közlekedni és a városi tömegközlekedés visszaáll a hétköznapi ritmusára. Bár a távolsági vonat-járatokat csak fokozatosan indítják újra, pld. lehet, hogy minden második TGV járni fog, mert jelenleg, jobbára egy se jár. A belföldi légi járatok újraindításáról és a határok megnyitásáról egyelőre szó sem esett. Ez utóbbit itt, Elszászban igencsak sérelmezzük, rólunk mintha elfeledkeztek volna. Igaz, az itteni határnyitáshoz még a németeknek is hozzá kellene szólniuk. „Cserébe” a kormány egy ambíciózus tesztelési akciót hajt végre, heti 700.000 tesztet kívánnak elkészíttetni és értékelni. A magánlaboratóriumok is megkapják az ehhez szükséges felhatalmazásokat. A teszteléssel megállapított fertőzötteknek legalább két hét karanténba kell vonulniuk, a kötelező karatén lehet az otthon, de lehet az erre kijelölt szálloda is. A tesztelések költségeit az Egészségkassza megtéríti. A miniszterelnök hozzátette azonban, hogy mindez régiónként változhat, nem mindenütt lesz egyforma és a végleges döntéseket a prefektusok és a polgármesterek hozzák majd meg. Intenzív egyeztetések zajlanak a polgármesterekkel és maga az elnök, Emanuel Macron is videokonferenciázott a minap a polgármesterek szövetségének képvisáelőivel.
Mi meg a magunk karanténjében szemléljük mindezt, holnap május 1-je, ez itt mindig egy militáns, a munkavállalók jogaiért kiáltó nap, van ezekben a hetekben miért, kiért kiáltani. A korlátozások következtében itt 460.000 ember veszítette el eddig a munkáját, 30 ezerrel többen, mint a 2008-as pénzügyi (világ)válság idején. A munka világára durván ráförmedt ez a járvány és a munka világa ettől megremegett. De ez már egészen biztos, hogy egy másik történet.
Eddigi életemben soha korábban nem találkoztam virológussal. Beszélgettem már görög halászokkal Ithakán és találkoztam boldog cigányokkal is, tényleg. Kvaterkáztam egy kocsmában könyvelőkkel, egyetemi tanárokkal, belgyógyásszal vagy fogorvossal, de virológussal soha. No meg soha korábban nem voltam (világ)járvány-helyzetben. E két kijelentést nem gyengíti egymást. Inkább egymás feltételei, úgy tűnik nekem. Könnyen rávágható persze, hogy nyilvánvaló a kapcsolódás. Ha nincsen járvány, miért is találkoznánk virológussal? Viszont, a fogam sem fáj mindig, azért arra van esély, hogy egy fogorvossal együtt ülök az Operában, nemdebár? Most járvány-helyzetben, vagy másképpen egészségügyi válság-helyzetben vagyok, vagyunk millió és millió embertársaimmal együtt és máris megjelentek a környezetemben a virológusok. Egy apró momentum azért zavaró ebben a találkozásban, a virológusokkal én most a ZDF vagy az ARD német közszolgálati tévékben, a BBC News-on, a France 1, 2, 3 és 5, no meg a francia BFMTV csatornákon találkozom, a magyar közszolgálati tévében vagy a magyar elektronikus sajtóban ritkásabban vagy egyáltalán nem. A keresés az internet ma a „magyar virológus” kulcsszavakra Dr. Jakab Ferenc nevét dobja ki első helyen, aki (idézem) „a miniszterelnök által korábban felállított koronavírus-kutató akciócsoport vezetője”. Nyilván ezért illeti meg őt ez az első hely. Amiről a világ beszél, az ez: https://qubit.hu/2020/03/09/minden-amit-a-tudomany-eddig-felderitett-a-koronavirusrol, és amit a virológusoktól leggyakrabban hallunk az az, hogy „még nem tudjuk biztosan”. Pedig ők azok, akik most tudományuk vértezetében tanácsokat adnak a járvány kezeléséhez a politikusoknak. Akik elrendelték nekünk ezt a vírus gyors terjedését megakadályozni hivatott távolság-tartást.
Persze annak, hogy német vagy francia virológusokkal gyakrabban találkozom a képernyőn nyilván oka az is, hogy ahol lakom onnan közelebbről éppen ezt a két országot figyelhetem. Azt a két országot egyébként, ahol a virológia, a fertőző betegségek elleni tudományos küzdelem, a vakcináció nagyjai alkottak valamikor, Louis Pasteur, Robert Koch vagy Rudolf Vierchow. Nélkülük még ott sem tarthatnánk ma, ahol most vagyunk. Louis Pasteur ráadásul volt itt, Strasbourgban egyetemi professzor 1849 és 1854 között, itt is nősült, az egyetem rektorának a lányát, Marie Laurent-et itt vette feleségül. Joseph Meister, az első fiatalember a világon, akit beoltott veszettség ellen, elszászi volt. A Pasteur Intézet a mostani járványban fontos szerepet tölt be tudományos véleményeivel, ajánlásaival. A német média-kommunikáció egyik főszereplője az a Dr. Lothar H. Wieler, aki a Robert Koch Intézet igazgatója. A Koch Intézetnek is megvan a maga szerepe a német kormány és a német tartományok egészség-politikájának alakításában, láthatjuk tehát sok múlik most a virológusok tanácsain. Itt, Franciaországban ők most fokozott óvatosságra intik a kormányt.
Tegnapelőtt jelentette be Éduard Philippe miniszterelnök az „óvatos nyitás” politikáját. A Nemzetgyűlésben tette ezt, a javaslatáról még szavaztak is, az ellenzék meg nem is halkan elmondta a véleményét, a demokrácia sem itt, sem Németországban nincsen távolság-tartásra szánt karanténban. A kormány egyébként jól áttekinthető infografikákkal is kommunikál a polgárokkal. Ez itt megtekinthető: https://www.gouvernement.fr/info-coronavirus/carte-et-donnees. A regionális térképen látható, hogy én most a vörös zónából írok. A Párizs és környéke (Département Il de France) a Grand Est Régió (ez Champagne, Lorraine és Alsace) a legfertőzöttebb. Ez azt jelenti, hogy 100.000 lakosra vetítve 14,4% van jelenleg intenzív kezelésen kórházban. A számok nyelvén ez így néz ki Bas-Rhin (Alsó-Rajna) megyében (1,1 millió lakos), ahol Strasbourg is található. 887-en vannak kórházban, ebből 163-an szorulnak a legsúlyosabb esetekre fenntartott gépi kezelésre, a mai nappal 1.658-an távoztak gyógyultan a kórházakból és az elmúlt 24 órában 512-en haltak meg a vírusos fertőzés és szövődményeinek a következtében. A csak Strasbourgban elvégzett 3.795 laboratóriumi tesztből 904 pozitív esetet szűrtek ki. A számok alapján megalkotott járványgörbe elhagyta a csúcsot és lendületesen lefelé tart. A mai adatok alapján a 67 milliós lélekszámú Franciaországban a covid-19 mai számai egyébként: 128.442 fertőzött. 24.087 meghalt (ebből 15.053 kórházban, 9.034-en idős-otthonokban hunytak el), kezelés után gyógyult 48.228, intenzív gépi gyógykezelésen 4.207-en vannak (az adatok most loptam át a fenti link segítségével). Ezek a nyers adatok vannak a „lazításról” szóló bejelentés hátterében.
Mit is mondott a jó Éduard? A maga higgadt, nyugodt módján értésünkre adta, hogy május 11-e után sem térnek vissza a sokak által óhajtott régi szabadságunk órái. Felszabadításunk ama térkép függvénye és másként zajlik le a „zöld” és másként a „vörös” zónákban. Általában az üzletek kinyithatnak, de az óvintézkedések (maszk, várakozási távolság, amelyet kötelező a sorbaállók számára megjelölni, az üzletben egy időben bent tartózkodhatók számának korlátozása), A bölcsődék és óvodák kinyithatnak, de csak maximum tíz fős csoportnak. Az iskolák alsó tagozatai is legfeljebb 15 fős osztályokkal működhetnek. A gimnáziumok, felsőbb iskolák egy héttel később nyithatnak. Éttermek, bárok, kocsmák továbbra is zárva maradnak, viszont a piacokat visszakaphatjuk. Minden nagy rendezvény elmarad, szeptemberig nincsen foci, rugby (amely nézőszámát tekintve népszerűbb sport itt, mint a football, csak emlékeztetőül: Franciaország világbajnok...), nincsen kézilabda, a Roland Garross és a Tour de France még kérdőjelesek. Színházak, mozik, strandok, a hosszú francia tengerpart beach-ei zárva maradnak. Egyházi eseményeket júniusig nem lehet tartani (értsd pld. misét), a zarándoklatokat (pld: Lourdes) sem. A tervezett nyári fesztiválok mind elmaradnak idén, az Avignon-i Színházi Fesztivál is. Az egyszerű polgár május 11-e után attestation nélkül (!) is elhagyhatja lakhelyét és indokolt esetben még 100 km távolságra is utazhat. Az ennél hosszabb utazásokhoz nyomós indok és engedély szükséges. Legfeljebb tíz ember csoportosulhat, de úgy, hogy változatlanul betartják a távolság-tartás szabályait. Tömegközlekedésen csak maszkban lehet közlekedni és a városi tömegközlekedés visszaáll a hétköznapi ritmusára. Bár a távolsági vonat-járatokat csak fokozatosan indítják újra, pld. lehet, hogy minden második TGV járni fog, mert jelenleg, jobbára egy se jár. A belföldi légi járatok újraindításáról és a határok megnyitásáról egyelőre szó sem esett. Ez utóbbit itt, Elszászban igencsak sérelmezzük, rólunk mintha elfeledkeztek volna. Igaz, az itteni határnyitáshoz még a németeknek is hozzá kellene szólniuk. „Cserébe” a kormány egy ambíciózus tesztelési akciót hajt végre, heti 700.000 tesztet kívánnak elkészíttetni és értékelni. A magánlaboratóriumok is megkapják az ehhez szükséges felhatalmazásokat. A teszteléssel megállapított fertőzötteknek legalább két hét karanténba kell vonulniuk, a kötelező karatén lehet az otthon, de lehet az erre kijelölt szálloda is. A tesztelések költségeit az Egészségkassza megtéríti. A miniszterelnök hozzátette azonban, hogy mindez régiónként változhat, nem mindenütt lesz egyforma és a végleges döntéseket a prefektusok és a polgármesterek hozzák majd meg. Intenzív egyeztetések zajlanak a polgármesterekkel és maga az elnök, Emanuel Macron is hosszasan videokonferenciázott a minap a polgármesterek szövetségének képviselőivel.
Mi meg a magunk karanténjében szemléljük mindezt, holnap május 1-je, ez itt mindig egy militáns, a munkavállalók jogaiért kiáltó nap, van ezekben a hetekben miért, kiért kiáltani. A korlátozások következtében itt 460.000 ember veszítette el eddig a munkáját, 30 ezerrel többen, mint a 2008-as pénzügyi (világ)válság idején. A munka világára durván ráförmedt ez a járvány és a munka világa ettől megremegett. De ez már egészen biztos, hogy egy másik történet.
Most még így készülök a bevásárlásra:
