Rosszkedvünk tele után máris ide ért, itt van ez a hektikus Tavasz. Felnézek a laptop képernyőjéről és látom azt, ahogyan remegnek ablakunk előtt a fák ágai a készülődő rügyek erőfeszítéseitől. Virágrobbanás előtt vagyunk, még két-három napsütéssel langymeleggé váló nap és utcánk fehér virágalagút…

Új fényeit elhozta magával már az Ősz, árnyékunk hosszabb lett, ahogyan velünk vonul az utcán utánunk. Már szaga is van az új évszaknak, ahogyan elmegyek az öreg gesztenyefa alatt, megcsapja orromat ez a jellegzetes illat, a haldokló levelek enyészetének a kipárolgása. Egy gesztenye pottyan elém.…

Előző posztjaimból bizonyára kiderült az, hogy a 2022-es magyar országgyűlési választások előtt is, után is egy pár napot odahaza töltöttem. A múlt héten visszatértem, most már idehaza vagyok és itt, Strasbourgban figyel(t)em a francia elnökválasztás első fordulóját és a végeredménye birtokában a…

Majd később lesz még ennek jelentősége, ha unokáink megkérdezik, hogy “mit csináltál 2022. február 24-én?” Elmondom most egy kicsit másképpen. Én akkor lettem troll-etető. Aki blogol és aktívabban használja a közösségi média felületeit, vagy más nevén a népi internetet az tulajdonképpen mind lehet…

Egyszerű lenne így, csak elmondani azt, hogy virágoznak ablakunk előtt a fák. Fehér virágaikból alagutat húznak a járókelők feje fölé. Ilyenkor más kerületekből is fényképezkedni jönnek hozzánk a látogatók, így van ez minden évben a virágzás idején. Könnyebb lenne csak leírni azt, hogyan bomlanak ki…

Egy lángra kapott ólból menekülnek így a birkák, mint ahogyan most áradnak a hírek: egymást letaposva, tolakodva-tülekedve, bőgve. Vizuális ez a kor, nem kell a képzelet előfestő munkáját elvégeznünk, készen kapjuk a képeket. A frontról érkező képek színesek, de mégis, a fekete-fehér filmek tónusait…

Hetek óta gondolkodom azon, hogy mit is lehetne mondani erről a magunk mögött hagyott esztendőről? Sok minden eszembe jutott, vázlatokat is írtam, üresen kopogó mondatokat, amelyekből kiszökött az élet, mint egy rosszul viselt maszk alól a levegő. Közben felkelt és lenyugodott a Nap, lecsorgott az…

Hosszabbodnak a napok, korábban világosodik, későbben lesz sötét. Napról napra frissül a tavaszi életritmusunk. Eddig azt mondtuk, hogy este hatkor, most már inkább úgy, hogy délután hatkor: ezt teszi velünk a kifényesedő és kikékülő égbolt. Tavaszodik, kétség kívül tavaszodik, virágrobbanásuk előtt…

Szombat volt, kora délután és mi sétánkra készülődtünk. Ez volt az a nap, amikor a Természet megint egy erős üzenetet küldött nekünk arról, hogy a része vagyunk. El szoktunk erről feledkezni és úgy beszélgetünk az időjárásról, mint valami színházi eseményről, amit azért nézünk meg, mert valaki azt…

A Vendée Globe élmezőnye most a Nemo-pont (D 48° 52’ 36” NY 123° 23’ 36”) felé közelít. Ennél kietlenebb tengeri táj a Földön még egy nincsen. A Nemo-pont arról nevezetes, hogy egy olyan kijelölt hely, amely minden irányban a legtávolabb van a szárazföldtől. Gyakorlatilag egy 2688 mérföld sugarú…

Demokrácia, Jogállam, Emberi Jogok. Csengenek-bonganak ezek a szavak és visszhangzanak, mint a harangok hangja Strasbourg középkori utcáiban. Nem csengenek itt rosszul. Magyarországon bizonyos körökben ezeknek a szavaknak az íze, úgy látszik, keserű. Ha édesebb lenne nem köpködnének most hölgyek és…

Annyi vörös, narancssárga szín után most már majdnem teljesen zöldek vagyunk. A sokáig felfelé kúszó és csúcson hetekig ácsorgó járvány-görbék lefelé ellaposodtak. A karantén-időszak nyomasztó hetei után már csak a maszkok jelzik a felszínen, hogy azért még nem térhetünk vissza a korábbi rutinokhoz.…

Bezöldültünk. Franciaország zóna-térképe ma egységesen zöld, a tegnapelőtti vörös, a tegnapi narancs átváltozott. A zöld a remény színe. Színtartományban valahol a meleg és a hideg színek között. A zöld a langyos tavaszi szélben hullámzó mező színe vagy a levelekkel feleselgető erdő színe. Tegnap…

2020. május 19-én a nap 5.42-kor kelt és majd 21.07-kor nyugszik Strasbourgban. Ha már ilyen korán kelt, fenn is maradt, ragyog. Ha most nézek fel a képernyőről, láthatom a kék ég egy ablakkerettel kimetszett részletét, az ablak előtt a fán a mozdulatlan leveleket. Egy szép kora-nyári nap odakint. A…

A bulvár is vírusként terjed, akár a mémek. A bulvár is hozzászól a járványhoz. A maga módján. Mémek és viccek. „Kezet már sokat mostam, lehet majd zuhanyozni is?” Tényleg, arcot nem kell(ene) mosni, csak kezet? Tegnap Emmanuel Macron meglátogatott egy iskolát, ahol azok gyermekei vigyáznak, akik a…

Sejtjeim minden egyes percben harcban állnak és ez a legszemélyesebb magánügyünk. Ez a küzdelem bennünk a jó és a rossz között többnyire láthatatlan, mi magunk sem vesszük észre. Most a sejtek harca közügy. Talán ezért találtak rá oly sokan a háborús szakkifejezésekre ebben a kovid-kommunikációban.…

Egy pohár Pouilly-Fuisé van mellettem, előttem a képernyő és, ha felnézek róla, látom, hogy az ablakon túl esik az eső. Végre. Az ablak előtt ott a fa, az egyik ágon egy szarka-pár incselkedik egymással, tavasz van, az év legravaszabb időszaka, április utolsó napja volt ráadásul, amikor ezt a…

Eddigi életemben soha korábban nem találkoztam virológussal. Beszélgettem már görög halászokkal Ithakán és találkoztam boldog cigányokkal is, tényleg. Kvaterkáztam egy kocsmában könyvelőkkel, egyetemi tanárokkal, belgyógyásszal vagy fogorvossal, de virológussal soha. No meg soha korábban nem voltam…

Régen nem írtam ide a blogomra és most elmondom azt is, hogy miért nem. Még valamikor szeptemberben vettem egy Lenovo laptopot, mert a korábbi gépem billentyűzetére ráömlött a kávé Budapesten, először csak a 0-tól 5-ig terjedő számsor és a qwert majd az asd betűk tűntek el, amputált szavakkal nem…

Van valami vicces abban, hogy bent ülök a kehl-i TamTam Caféban, odakint süt a nap, előttem a laptop nyitva, egy kávé és egy sör (Fürstenberg, seit 1283) egyelőre érintetlenül és ... a képernyőn hazai híreket olvasok. Hiába no, a haza csak nem ereszt.   Április 1-jén volt kereken nyolc esztendeje,…

2014. április 24-én posztoltam az európai választásokról (lsd.: ott). Akkor Belgrádból. Onnan figyeltem fel arra, hogy a magyar választási kampányban milyen kevés szó is esik Európáról és az Európai Unióról. Magyarország 15 éve tagja az Európai Uniónak, de úgy tűnik, hogy ez a fél generációnyi idő…

A strasbourgi élőhelyünk egy európai megfigyelőpont. Nemcsak azért, mert mert Európa két nagy országának a lélegzetvételére figyelhetünk innen, hanem azért is, mert Strasbourg az Capitale de l'Europe, városunkban van az Európa Tanács és alapvető fontosságú intézménye, az Emberi Jogok Európai…

A. A vasút ott   Európa térképére a vasútvonalak fekete vonalai rajzolnak szabásmintákat. Ujjunkkal követjük, szaladunk a vonalak felett. Észrevesszük, hogy amikor Nyugatról Keletebb-Európába tartunk, annál inkább ritkulnak a vonalak. Itt-ott, bizonyos országhatároknál el is tűnnek, logikátlanul…

Nagy és kerek évfordulók úgy emelkednek ki a történeti dátumok végtelen virágoskertjéből, mint dús lombú, árnyékot adó gesztenyefák vagy, mint magányos cédrusok, melyek árnyéka is olyan áttetsző, mint a fa lombja. Így emelkedik ki például a 2018-as esztendőnkből az első világháború befejezésének…

A mai leltár. Reggel egy gólya körözött hosszan a házunk felett. Néztem. A nap egyre melegebben sütött le reánk, a városban, ahol most élek. A pék előtt kéregető Márián (nem ez az igazi neve) ma nem volt kabát. Nem voltak újabb hírei sem a szép pékné és a nagydarab, hallgatag pék válásáról. Máriával…