Jegyezzük fel a krónikák elolvasatlanul maradó lapjaira, hogy 2021. május 21-én kora délután Hamburgban, a városházán megtartott ceremónián, Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter a kormánya nevében átvette az Európa Tanács elnökségének tisztjét Heiko Maas német külügyminisztertől. Magyarország a következő fél évben vezeti majd a szervezetet irányító Miniszterek Tanácsát és programja bizonyára hatással lesz a szervezet munkájára az elkövetkező hónapokban. Strasbourgban ilyenkor az a szokás, hogy az elnökség átvételekor kicserélik az Európa Tanács székhelye, a Palais de l’Europe előtt a táblán a sorosan elnöklő ország nevét, felhúzzák az ország zászlaját a Városháza előtt a Place Broglie-n, és kidekorálnak egy villamost, jó eséllyel a D-vonalon járó szerelvények valamelyikét. Az elnökség ügye így az irodák és a munkaülések termeinek zárt világából kilép a város életébe, mintegy szerves része lesz. A Place Broglie-n mindig szerdán és pénteken van piac, a strasbourgi polgárnők és polgárok a magyar zászló lobogása alatt vásárolnak az elkövetkező hónapokban. Strasbourg így tartja számon azt, hogy itt alakult meg 1949-ben az ET, az Európai Uniónál így „idősebb” európai integrációs szervezet.
Magyarország 1990. novembere óta tagja az Európa Tanácsnak. Az első kelet-európai ország voltunk, amely taggá vált a berlini fal lebontása után, gyorsan teljesítettük a tagsági feltételeket, hiszen 1989. október 23-án kikiáltottuk a Köztársaságot és az új alkotmányban ott voltak az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatában foglalt emberi jogok és alapvető szabadságjogok. Ez az alkotmány nyitotta meg az utat a tagságunk előtt. Ezért sajnálatos, hogy 31 évvel a felvételünk után odahaza még mindig újra és újra el kell ismételni, hogy az Európa Tanács (angolul Council of Europe) nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal (Council of European Union), amely az Európai Unió egyik fontos intézménye. Még sajnálatosabb az, hogy még mindig el kell mondani azt is, hogy az ET az európai értékek képviseletének és elmélyítésüknek az intézménye. Ezeknek az európai értékeknek a hívószavai demokrácia, emberi jogok, jogállam. Ez egy olyan értéktartományt jelöl ki, amelyek cselekvő vállalása nemcsak a tagság, hanem az európai kontinensen élők békés együttélésének és együttműködésének is az alapja. Az ET-nek negyvenhét tagországa van jelenleg, térképén Európa határai Keleten valahol a Csendes-óceán partjainál húzódnak, Nyugaton pedig még Izlandon is túl. Az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Japán és a vatikáni Szent Szék megfigyelői státuszban vesznek részt a szervezet munkájában (a Vatikán azért „csak” megfigyelő, mert nem parlamenti demokrácia). Az az ismert kék, európai zászló, amely évek óta annyira hiányzik a Magyar Parlament épületéről, az eredetileg az ET zászlója volt 1955-től, amikor a szervezetnek még csak 12 tagja volt (az Európai Közösség, majd az EU csak valamikor a nyolcvanas évek vége felé adoptálta, mint az európai összetartozás szimbólumát). Ezért módosították nemrégiben kissé az ET zászlóját azzal a lendületes sárga vonallal, amely mintha mozgásra, dinamikára utalna.
A magyar külügyekért felelős miniszter még márciusban itt járt Strasbourgban és a friss tavaszi szélben lobogó zászlók előtt el is mondta azt, hogy mit is gondol erről az egészről. Tanulságos, hogy még itt is, e szimbolikus helyzetben is képes volt arra, hogy néhány, az Európai Uniót kritizáló mondatot mondjon, miközben tudta jól, hogy az Európa Tanács vendége. Ezzel az európai integrációt a szellemében és az intézményeit a maguk intézményi szövegkörnyezetéből mindig kiragadva bíráló magatartással kell átvenni a németektől a stafétabotot. Már évek óta így vagyunk: nem múlik el nap, hogy a kormány valamelyik minisztere, a kormányfő, vagy valamelyik vezető fideszes politikus eurokritikus megjegyzéseit kell hallgatnunk. A Fidesz egy masszív Európa-ellenes kampányba kezdett már régóta, ehhez a migránsok, a jogállami kritériumok körüli viták, az európai parlamenti választások (és az első helyen biztosnak jelölt Trócsányi úr kibukása a tervezett pozícióból), majd a koronavírus-fertőzés elleni vakcinák európai központi beszerzésének az elfogadása, majd ennek az egyezségnek a magyar kormány általi egyoldalú felmondása mind okot és ürügyet szolgáltat a Fidesznek arra, hogy elmondja, nem kér az európai értékekből. A magyar köznyelvben a „brüsszelezés” kifejezés negatív konnotációját a Fidesz politikusai honosították meg. A szellemi holdudvarban súlyos Európa-ellenes kifejezések versenye zajlik, tessék csak beleolvasni Schmidt Mária vagy Matolcsy György eszmefuttatásaiba. Nem tudjuk elfelejteni, mert ezt sem lehet, hogy ebben a nagy Európa-ellenes buzgalomban a Magyar Parlament méltatlan érvekkel és értelmezhetetlen érvelés után felmondta az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló ún. Isztambuli Egyezményét is. Mondjuk ki udvariasabban azt, hogy a kormányzó párt és az arra támaszkodó kormány által képviselt eszmék nem teljesen komfortosak azokkal az értékekkel, amelyek érdekében az Európa Tanácsot létrehozták és működtetik. Most ennek a kormánynak azt kell megmutatni Európának, hogy tudja, hogy ezek az értékek léteznek, hogy hisz a fontosságukban és képes Európa politikus közvéleménye előtt képviselni azokat.
Abban a nagy Európa-ellenes hangzavarban, amelyet a kormány és a fideszes ki- és megmondó emberek csapnak nap, mint nap, már el is felejtettük azt, hogy hogyan is hangzik az valamelyikük szájából, hogy demokrácia, jogállam, emberi jogok. Mikor ejtette ki a száján e szavak valamelyikét Orbán Viktor a szokásos pénteki rádióinterjújában, Gulyás miniszter a kormánytájékoztatónak nevezett stand-up komédia valamelyik heti előadásában, vagy Szíjjártó külügyér úr Mongólia és Bahrein között röptében? Mikor hallottuk ezeket a szavakat utoljára Kövér házelnök úrtól vagy Novák pártelnök-helyettes asszonytól?
Az újsághír ennyi volt: Magyarország átvette az Európa Tanács elnöki feladatait. Demokrácia, Emberi jogok, Jogállam. Ez az Európa Tanács. Van fél évünk a választások előtt, hogy gyakoroljuk e fogalmakat, hogy kimondjuk, hogy értelmezzük, hogy lássuk rá a viszonyainkra e fogalmakkal, amelyek tükröznek. A soron következő magyar parlamenti választásoknak a legfontosabb tétje az, hogy az európai értékek ezen összeolvadó együttállása érvényesülhessen végre.
