Ha most nézek fel a laptop billentyűzetéről a Balkanski spijun kopottas, vendégek nélkül árván unatkozó bútoraira látok. Egyedül vagyok idebent, az élet most Belgrádban alapvetően az utcai teraszokon zajlik. A hőmérők nappal napok óta harminc fok feletti értékeket mutatnak, az…
Egyik napról a másikra fehér lett Fehérváros és hetekre úgy is maradt. Ha most nézek ki az ablakon, az ólomszürke ég alatt fehérlő háztetőkre, a klíma-dobozokról lecsüngő méretes jégcsapokra látok. Valahonnan a közelből egy hólapát karistolgatása hallik a zeneszünetben. A…
Csak rock’n’roll – belgrádi jegyzetek Csak rock ez, vagy mi, szerintük R&F’n’R. Öt hosszú hajú fickó a színpadon. Három, időnként négy gitárba drótokon behajlított villanyáram, egy dob, súlyos dolgok gördülnek lefelé onnan, néha, mint…
Talán most már megjönnek az angyalok is – belgrádi noteszlapok Egy átlagos nap volt Belgrádban. A hőség után a felhők enyhülést hoztak, valahol messze, Pancsován is túl már készült a nyári vihar, a járókelők egy kicsit könnyebben lélegeztek. A szél kifújta a port a…
Hová állsz? – belgrádi noteszlapok"Heimat ist kein Ort,Heimat ist ein Gefühl"(Herbert Grönemeyer)Koncentráltan figyelek a körülöttem zajló beszélgetésekre, mint a 13. harcos John McTiernan filmjében. Egy-egy ismerősnek tűnő szó bukkan fel itt-ott. Varos kapija…
A Svetogorskán sétálva. Belgrádi_noteszlap_4 Belgrád Vracar negyede úgy nő ki a régi város negyedeiből – Stari Gradból és Dorcolból -, mint a kövirózsa. A régi város a várhoz közeledett, oda húzódott, Vracar a vártól kifelé vezető újabb utak forrása. Ezeken az…
„Ja sam komsija” – szomszéd vagyok. Belgrádi notesz_3 Idővonalaink csak nem esnek egybe. Történelmi sorsunk szálai olyan régóta összefonódtak a múltban, hogy az egyes szálakat egymástól néha csak nehezen, néha csak nagyon is erőszakosan tudjuk csak sérülés…