Tegnap talán elragadtattam magam egy sör mellett. Ma én is megkaptam  közvetlenül azt a levelet, amelyről írtam, így kínálkozik az alkalom, hogy tovább gondolhassam, mit is üzen ez a levél 2010. augusztusában. Ezzel azt is tudatom, hogy az ifjúsági ügyekkel kapcsolatos mondanivalóimat ide tereltem át az ifjúságpolitika.blog.hu-ról, ahol már megírtam annak is az okát, hogy miért. Azt a blogot Visegrádon kezdeményezte egy szakmai kör és ez a szakmai kör, még akkor is, ha a közös blogon kevéssé mutat aktivitásokat, még együtt van, tud egymásról, villanyleveleket vált egymással, időnként szakmai konferenciákon vonul fel, találkozik, tudat. Ez egy nagyon fontos tény. Itt válik Tamás levele közüggyé. Közügy ugyanis az, hogy hogyan távozik és az is, hogy hogyan érkezik valaki egy felelős minisztérium felelős posztjára. Tamás mostani távozása ("eltávolítása") annak a jele, hogy a hatalomváltás során egyre mélyebbre lenyúló személyzeti döntésekben testesedik meg a "váltás". Erről ez a levél tanúskodik. A megérkezett személyzetről egyelőre keveset tudunk. Olyan keveset, hogy képtelen híresztelések kapnak lábra, különböző értesülések cserélnek gazdát, felületes benyomásokból legendák támadnak és enyésznek gyorsan el. Most talán már elvárható lenne, hogy többet tudjunk ennél.

Az a Népszabadságban minap megjelent "mínuszos hír" (hogy tudniillik: http://nol.hu/belfold/_elsodleges_feladat_a_formalodo_fiatal_szemelyisegek_segitese_), amit megismerni módunkban állt már a mobilitas.hu-n is, csak részben igazít el a várható események dolgában. Még pontosabban szólva, most B. T. levelével együtt már két forrásunk is van - és e kettő csak részben egészíti ki egymást. Az interneten szörfölő polgár kissé tanácstalanul matatgat a www.nefmi.gov.hu minisztériumi honlapon. Ilyen kevés információ ilyen sokaknak ennyi idő alatt...nem tűnik egyelőre jó teljesítménynek. Ez a minisztérium is bizonyára jobb honlapot érdemelne - bár az is igaz, hogy nem is annyira a minisztérium, mint a közügyek iránt érdeklődő polgár, akinek még mindig ahhoz kell hozzászoknia Magyarországon, hogy a minisztériumok valahogyan nem kívánják kihasználni az internetes korszak lehetőségeit arra, hogy tájékoztassanak, hogy megkönnyítsék az érdeklődő polgárok dolgát, stb. A meglévő, kevés információ között még elvétve sincsenek "ifjúsági vonatkozású" hírek. Jó lenne ezen most már változtani, mert ezeknek az információknak a hiányában csak a személyzeti erdőben való bolyongás marad, ahol a dolgok természeténél fogva a "fáktól nem látni az erdőt". No meg marad azoknak a Visegrádon is felemlegetett turista-utaknak az ő tervezése, az azokon való járás, hiszen a "turista mit tehet / örül annak, hogy itt lehet", ahogy Menyhárt Jenő megénekelte egykoron, egy teljesen más korban, egy teljesen más generáció kobzosaként, egy erőteljes politikai üzenetként. Most még tartózkodnánk attól, hogy mindebből messzemenő következtetéseket vonjunk le. Türelmünk azonban nem végtelen,nem határtalan. Az ifjúsági ügyek természetes működése közben kell átvennünk egy új ritmust, de ehhez tudnunk kellene most már azt is, hogy milyen ütemekre. Milyen szövegekkel.

Tamásnak boldogulást, megnyugvást innen kívánnék! Az új ritmus-szekciónak pedig jó európai gondolatokat, a közös ügyek iránti alázatot és megértést szintén innen és így - azért így, mert az immmár két posztban is szóbahozott levélből az bizonyos, hogy megérkeztek, most lakják be a feladataikat.

Bátorításként pedig  2008-ban megtartott képzés közös "termékeként" rögzített poszter. Ki is az az "ifjúsági szakember"?