Szegedről: dodeskaden
Ha most pillantok fel a laptop képernyőjéről egy velem-is-üres vasúti kocsit látok. Magam vagyok itt. Kabátom árván hintázik a fogason a kerekek kattogó ritmusára. A 18-as kocsi 42-es ülésén és ez a „18-as” bizony rendes, első osztályú, tiszta, takarított. Azért ülök éppen itten, mert egyesek (pld.…
A falu bolondja a Nagyvárosban
Az az ember kapaszkodik a budapesti 6-os villamoson és ordít. Két kézzel kapaszkodik, mégis bizonytalan. Kicsit összefüggéstelen beszéd ez, de beszéd, sőt egyenesen hozzám, vagy inkább nekem. „Mert a jó büdös kurva anyád!” rikkantja az ember és reám mered (ezért gondolom, hogy nekem). Még csak most…